15 éves a Lucerna

A rendszerváltás utáni években, az 1990-es évek elején az addigi párt- és államközpontú irányítást gyors ütemben váltotta fel az önkormányzatiság és a decentralizálás.   Mint hivatalvezető, majd később polgármester, ekkor szembesültem a gyakorlatban azzal, hogy egy erős közösség kialakításában mennyire korlátozottak az állam, vagy az önkormányzat lehetőségei, és hogy milyen hatalmas erőforrások rejlenek a közösségi összefogásban, a közös cselekvésben. A társadalomnak szüksége van arra, hogy mind az önmagáért létező (baráti, kapcsolati) önkéntes társulások, mind a közügyekkel foglalkozó, közösségi érdekeket képviselő társulások széles hálózata jöjjön létre, mert ez feltétele a valódi demokráciának.

1990 márciusában elfogadták a polgárok egyesülési jogáról szóló törvényt, majd szeptemberben megjelent a községi önkormányzatokról szóló törvény is. Ez a két törvény képezte az egyes településeken létrejött  polgári társulások jogi alapját. Az új társadalmi rendszer teljesen megváltoztatta az évtizedek óta megszokott gyakorlatot, hogy mindent, ami a községekben és a közösségekben történik „pártunk és kormányunk“ irányít, és a létfenntartáshoz, működéshez szükséges anyagiakat is o biztosítja. A 90-es évek második felében a múlt rendszerben is már létező, egynéhány közösségi szervezet, mint. pl. a Csemadok, a sportszervezet , a rokkantak szövetsége, vagy a helyi vadásztársaság mellett gombamód szaporodtak az újonnan bejegyzett társulások és a jogalanyisággal nem rendelkező érdekvédelmi, kulturális és egyéb közösségi csoportok. Ebben az időben alakultak meg pl. a cserkészek, az alapiskolák által létrehozott társulások, a Fehér Akác énekkar, a citerazenekar és még számos egyéb, nem bejegyzett érdekszövetség, csoport.

A csoportok megalakulását a község elvileg támogatta, de a működésükhöz szükséges anyagiakat csak nagyon kis mértékben tudta biztosítani. Ebben az időben az anyagiak nagy részét már pályázatok útján szerezhették meg a civil szervezetek, amennyiben rendelkeztek a szükséges műszaki- és szakmai kapacitásokkal, vagyis internetre kapcsolt számítógéppel és olyan emberrel, aki tudott pályázatot írni.

Ezt a ma már természetesnek tűnő feltételt 15 évvel ezelőtt még nagyon kevés érdekszervezet teljesítette. Ezért, mint a községi hivatal vezetője 1999 nyarán a hivatal néhány alkalmazottjával közösen a Fórum Intézet által szervezett (heti egy alkalommal három hónapig tartó) pályázatírói képzésen vettünk részt. Ezt követően 1999 decemberében kérvénnyel fordultunk a belügyminisztériumhoz, hogy regisztrálják az újonnan alapított Tardoskedd Község Fejlesztéséért Polgári Társulás-t. A törvény értelmében ehhez legkevesebb három magánszemély kellett, ezért rajtam kívül Čapucha Kati és Virág Olga voltak az alapító tagok. 

A társulás megalapításának egyetlen célja az volt, hogy olyan pályázatokban is részt vehessünk, amelyekben a község, mint jogi személy nem vehetett részt, de a községtől jogilag független társulás igen.

A társulás alapokmányában a tevékenységi kor leírásában az alábbi célok szerepeltek: 

a község szellemi értékeinek védelme, emberi jogok védelme és gyakorlása, a környezetvédelem és élettér alakítás, a lakosság életmódjának az egészséges életmód felé való irányítása, a lakosok kulturális és művelődési életéhez megfelelő környezet kialakítása, fiatalok sportolási és művelődési feltételeinek kialakítása és támogatása, közösségi programok szervezése, az egyenjogúság és szolidaritás eszméjének hirdetése. 

A belügyminisztérium általi hivatalos bejegyzés száma és dátuma: VVS/1-900/90-16320, 2000 január 31. Bár a társulás elsősorban pénzszerzés céljából lett létrehozva, létrehozása gyorsította községünkben a polgári öntevékenység fejlődését, ösztönözte további csoportok kialakulását. 

A társulás első elnöke 2000 – 2006 közti években Bara Mihály volt. Be kell vallani, hogy ebben az időszakban a társulás „nem sok vizet zavart“. A polgármesteri teendők mellett nem jutott idő az érdemi munkára, amennyiben megjelent valahol olyan pályázati felhívás, amely a társulás céljaival összhangban volt, megírtuk és beadtuk a pályázatunkat és vártuk az eredményt. Néhányszor sikeresek voltunk, de legtöbbször üres kézzel távoztunk.

 

2007-ben Buda Ferenc vette át az elnöki funkciót, a társulás neve pedig „Lucerna Polgári Társulás Tardoskedd“ lett. Az új elnök megnövelte a vezetőségi tagok létszámát és saját, évente rendszeresen ismétlődő programokkal bővítette a társulás tevékenységét. Egyúttal megváltozott a  tevékenységek finanszírozásának filozófiája is. Már nem a megjelenő pályázati felhívásokhoz igazítottuk tevékenységünket, hanem az év elején eltervezett tevékenységünkhöz kerestünk pályázati lehetőségeket. 

Rendszeressé váltak a vezetőség tagjainak találkozói, ahol megvitatjuk községünk aktuális problémáit és a Lucerna Polgári Társulás lehetőségeit az adott probléma megoldására és a társulás céljaival összhangban különböző programokat szervezünk

Megalakult a társulás honlapja, ahonnan az érdeklődők naprakész információkat szerezhetnek, s amelynek segítségével jóval nagyobb tömegekhez jutnak el felhívásaink, éves programtervünk és évzáró jelentéseink, valamint a tevékenységünkről szóló hírek, dokumentumok. Mivel ennek a rövid cikknek nem célja tevékenységeink felsorolása, ajánlom a tisztelt olvasónak, hogy látogassa meg a www.lucerna-tvrdosovce.com honlapot, ahol részletes információkat talál.

 

 

15 év egy ember életében nem számít különösen hosszú időszaknak. Egy polgári társulás esetében nem az eltelt évek száma a döntő, hanem a megvalósított célok, tevékenységek. Ilyen szempontból bátran állíthatjuk, hogy a Lucerna Polgári Társulás községünk egyik legaktívabb társulása.  Az ünnepeltnek még sok-sok sikeres évet kívánunk, a falu lakosaitól pedig azt kérjük, hogy minél többen kapcsolódjanak be a társulás munkájába.